Segítség a dolgozathoz

A dolgozatban három fajta feladat lesz:

1) Fogalmak, fizikai mennyiségek
definíciók, mennyiségek jele, mértékegysége, számítása, meghatározása
Pl.: erő, munka (emelési, súrlódási, gyorsítási), teljesítmény, forgatónyomaték, erőkar, egyszerű gépek, emelők (egyoldalú, kétoldalú), csiga (álló, mozgó, csigasor), lejtő

2) Számolási példa
- munka kiszámítása (emelési, súrlódási, gyorsítási, az órán is vett egyszerű feladatokkal), teljesítmény kiszámítása, hatásfok kiszámítása
- egyszerű forgatónyomatékos feladat (például libikókás példa)
Itt fontos, hogy részletesen le tudjátok írni, hogy mit hogyan számoltok ki!

3) Jelenségmagyarázat
Ebből nem lesz sok feladat, de fontos, hogy fel tudjátok használni a tanultakat, ezekből derül ki igazán, hogy mennyire értitek ezeket a fogalmakat, fizikai mennyiségeket. :) Egyszerű fizikai jelenségek magyarázatai a tanult fizikai fogalmak segítségével.
Példafeladatok (lehet ezek közül lesz a dolgozatban is? :) .:

1) Ollóval vágva gyakran tapasztaljuk, hogy ha az olló végénél próbálunk vágni, akkor már inkább tépi a papírt az olló, sokkal nehezebben vágja. Viszont, ha közvetlenül az olló „tövéhez tesszük” a papírt, akkor sokkal szebben, „erősebben” vágja. Miért lehet ez a jelenség?

2) Hova érdemes tenni a papírt, mikor vágunk az ollóval? Miért?

3) Hol érdemes fogni a talicska szárát? Miért?

4) Mikor szakadhat le könnyebben a fogas, ha a végére akasztjátok a táskákat, vagy ha minél "bentebbb" a rögzítéshez közelebb? Miért?

5) Ugyanakkora erővel hol célszerűbb nyomni az ajtót, hogy könnyedén be tudd csukni? Miért? (érdemes rajzolni)

6) Egy mozgócsigával sokkal könnyebb felhúzni egy malterosvödröt, mint állócsigával. Miért?

7) Ha egy fára felmászva elkezdesz kikapaszkodni egy vízszintes ágra, akkor minél jobban kimászol, annál jobban lehajlik a faág, illetve annál könnyebben letörhet, ha nagyon kimászol. Miért lehet ez?

Példa a magyarázatra (Nehogy bárki is megtanulja ezeket, ezek csak példák, hogy hogyan lehet a fizikai fogalmakat beépíteni a magyarázatba):

2) Röviden: Minél beljebb érdemes tenni a papírt, mert az olló forgatónyomatéka kisebb erőkar esetén nagyobb erőt eredményez. 
Hosszabban: Ahogy mi nyomjuk össze az olló két szárát, az valamekkora forgatónyomatékot ad, a másik oldalon ugyanekkora forgatónyomaték lép fel, bárhová is tesszük a papírt. A forgatónyomatékot M=Fk, azaz erő szorozva erőkarként kapjuk meg. Mivel a forgástengelyhez közel, "bent"  pici lesz az erőkar, így nagy erőnek kell fellépnie ahhoz. Ha kintebb tesszük, ott már nagyobb lesz az erőkar, így kisebb erő fog fellépni. (Az egész jelenség nagyon hasonlít a libikókához.)

3) A talicskára tekinthetünk úgy, egy egyoldalú emelőre. Minél távolabb fogjuk, annál nagyobb lesz az erőkar, így kisebb erő is elegendő a teher megtartáságoz. (Érdemes rajzolni!)

5) A forgástengelytől (az ajtó rögzítése) a lehető legtávolabb középen a legcélszerűbb nyomni. A forgatónyomatékot, azaz az erő forgató hatását úgy kapjuk meg, hogy az erőt összeszrorozzuk az erőkarral. Ugyanakkora erő esetén minél nagyobb az erőkar, annál nagyobb lesz ez a forgató hatás, így a lehető legtávolabb kell nyomnunk az ajtót a forgástengelytől (az ajtó rögzítése). (érdemes rajzolni, mi az erő, mi az erőkar, mi a forgástengely)